2024-03-18 12:50:00
2024-03-18 12:50:00
Sokan eleve elzárkóznak ettől a fűtési módszertől, míg mások már kizárólag a klímát használják otthonuk hőszabályozására télen és nyáron egyaránt. A hazai időjárási viszonyok kifejezetten kedveznek a klímával való fűtésnek, ugyanis a fűtési szezon jelentős része egy nem túl hideg, átmeneti időszakra esik. A klímák ekkor igen magas hatékonysággal melegítik fel a helyiségeket, ráadásul okosotthonunk részeként működése távolról szabályozható. De lássuk mik az előnyei és hátrányai, ha légkondival fűtünk!
A klíma tulajdonképpen a hőszivattyú működési elve alapján működik. Azaz egy levegő-levegő hőszivattyú, amely a hőenergiát a hűtőközeg segítségével szállítja egyik környezetből a másikba. Az ehhez szükséges energia egy része megújuló energiaforrásból, azaz a levegőből származik, így a klímával történő fűtéssel - a berendezés jóságfokának (olyan szám, amely az energiahatékonyságot jelzi) függvényében - kevesebb energiát használunk, mint a legtöbb hagyományos fűtési rendszerrel. Amennyiben fűtéskorszerűsítésen gondolkodunk, megfelelő környezetbarát alternatívája lehet egy olaj- vagy villanyradiátornak, elektromos fűtésnek, vagy régebbi gázkazánnal történő fűtésnek.
A modern technológiának köszönhetően (kompresszoros és inverteres technológia), amit a mai légkondicionáló rendszerekben használnak, számos előnnyel számolhatunk, ha a klímát fűtésre használjuk. Annak ellenére, hogy hosszú évek óta a „légkondi” a köztudatban elsősorban még mindig inkább csak hűtési funkciója miatt ismert és keresett. Ezen általánosan elterjedt nézettel szemben azonban tudni kell, hogy a klíma sokkal szélesebb működési tartományban képes a hűtés mellett fűtésre is. Sokkal gazdaságosabb is, mint azt elsőre gondolnánk. Ráadásul sokaknak a klímával történő fűtésről az elektromos radiátorokkal való fűtés jut eszébe. Ezek a radiátorok persze meglehetősen drágán üzemeltethetőek, mert rengeteg energiát fogyasztanak. A fűtésre is alkalmas klímák azonban máshogy működnek. A hőszivattyús elv, amivel a klímák dolgoznak nem egy az egyben adja le az energiát, hanem akár négyszer-ötször nagyobb hatásfokkal dolgozik. Hatalmas különbség, hogy a klíma esetében az áram a készülék működtetését szolgálja, nem a hő leadásáért felel, legalábbis közvetlenül nem. Emiatt pedig lényegesen jobb hatásfokkal tud dolgozni, mint egy elektromos radiátor.
Lényeges kihangsúlyozni, hogy ez egy biztonságos fűtési módszer. Ugyanis nem kell attól tartanunk, hogy tűz üt ki nálunk, vagy esetleg magas lesz a szén-monoxid koncentrációja a levegőben. És ha már szóba kerültek a veszélyes gázok, az is a klímás fűtés mellett szól, hogy sokkal inkább környezetbarát megoldás, mint a gázfűtés. A mai modern klímák nem bocsátanak ki ózont, így nem szennyezik a levegőt. Ezzel szemben a gázfűtés következtében rengeteg szennyezőanyag jut a légkörbe.
A praktikus előnyöket is érdemes számba venni, ha a klímás fűtés mellett tesszük le voksunkat. A kiépítése sokkal egyszerűbb, hiszen nem igényel különösebb engedélyeztetést, valamint helytakarékossági szempontból is ideális. A klíma egy kompakt készülék, amely egyszerre képes hűtésre és fűtésre, ráadásul a plafon közelében van, tehát nem foglal olyan sok teret, mint mondjuk egy radiátor.
Az érmének két oldala van, így a klímával való fűtésnek is lehetnek árnyoldalai. Pontosabban: annak, ha nem megfelelően kiválasztott klímatípussal szeretnénk megoldani otthonunk fűtését.
A téli magas külső relatív páratartalom esetén a nedvesség a kültéri egységre fagyhat, emiatt a készülék bizonyos időközönként megállhat. De ez nem okozhat problémát – amennyiben az olvadék vízelvezetése megoldott. Rövid leolvasztás után a készülék folytatja a helyiség fűtését. De vannak már modern klímák, amelyek esetében a külső panel fűtése megoldja ezt a kérdést.
Sokak számára zavaró hatást kelt a klímák hangja. Ugyan az újgenerációs gépekre már nem jellemző a hangos, búgó morajlás, de egy alap hangkibocsátással mindenképpen számolnunk kell.
Érdekes probléma és még mindig előfordul, hogy a szükségesnél nagyobb teljesítményű készüléket választunk. Ha egy helyiségbe túlméretezett teljesítményű légkondicionáló kerül, az könnyedén és gyorsan felfűti a helyiséget, majd leáll és akkor kapcsol vissza, amikor pár fokot már hűlt a hőmérséklet. Ezt ilyenkor szó szerint a saját bőrünkön tapasztaljuk, mert azt érezhetjük, hogy már-már kellemetlen tartományban inog a helyiség hőmérséklete. Hirtelen felfűtések és lassú lehűlések követik egymást, azaz nem kiegyensúlyozott a hőmérséklet és a hőérzetünk sem. Éppen ezért előnyösebb a helyiség adottságaihoz javasolt, szabványoknak megfelelő teljesítményű készüléket választani. Előfordulhat, hogy extrém hidegben ilyenkor kevésbé energiahatékony a fűtés, viszont ezt a pár napot leszámítva energiahatékonyan és kellemes ritmusban szolgáltatja a fűtést készülékünk.
Ha a klímaberendezésünket megfelelően használjuk, és a karbantartásról sem feledkezünk meg, akkor az energiaszámlától sem kell majd tartanunk, olcsóbb lesz, mint más, elektromos fűtési megoldás esetében. Ehhez természetesen az kell, hogy a megfelelő méretű eszközöket szereljük be, vagyis a tervezésnél ezt is vegyük számításba.
Ha már az energiaszámla szóba került, léteznek olyan intelligens termosztátok, amelyek folyamatosan felügyelik és a megadott ütemterveknek, beállításoknak megfelelően vezérlik otthonunkban a hőmérsékletet - ez pedig szintén hozzájárul az energiahatékonysághoz.