Segítünk visszatalálni a napi rutinhoz

A Legrand segít visszatalálni a napi rutinhoz

Több, mint egy hónap telt el az első korlátozások bevezetése óta. Napi szinten hol jobb, hol rosszabb a helyzet, ennek megfelelően a kedélyünk is hullámzó. Azok a szerencsések, akik dolgoznak, mert megmaradt a munkahelyük, örömmel és kétségekkel telve indulnak a munkahelyükre. Mit tehetünk annak érdekében, hogy észrevegyük a napsütést, ne várjuk a felhő megjelenését, azaz ne szorongással telve menjünk dolgozni.

Most igyekszünk a napsütésre fókuszálni. Ismét mások tollából gyűjtöttem össze tippeket, hogyan kezdjünk visszatérni a hétköznapokba tudva azt, hogy ez még sokáig nem a normális hétköznapunk lesz. Nézzük a heti öt javaslatot:

1. Tartsuk tisztán a kezünket, tartsuk be a szabályokat!          
   Mindenhonnan Győrffy Pál tanácsai, fotói és videói bukkannak elő, amelyeket most kicsit ununk már, mégis befészkeli magát az agyunkba. Ne felejtsük el, hogy minél többször hallunk valamit, annál inkább rögzül a tartalom. Legjobb tanács a személyi- és környezeti higiénével kapcsolatban: Az otthonlét alatt rutinná vált kézmosást és fokozott fertőtlenítést tartsuk be a munkahelyen is! Bátran figyelmeztessük a kollégákat a szabályok betartására, ne engedjük meg a lazítást!
    
2. Mossuk meg a lelkünket!                      
   Az egyéni és társasági kapcsolattartás gyökeresen megváltozott. A járvány ideje alatt megtaláltak bennünket olyanok, vagy mi találtuk meg őket, akikkel már ki tudja mikor nem beszéltünk. Mindenki máshogyan dolgozza fel a megváltozott helyzetet, van aki nyitottabbá válik és van aki bezárkózik, elfogadja a régi kapcsolatok leporolását, vagy teljesen visszautasítja azt. Legjobb tanács: Van időnk átgondolni, hogy egy-egy kapcsolat mit jelentett régen és most, érdemes-e fenntartani, vagy forduljunk az új ismeretségek felé?
    
3. Pszichológus? Megőrültél?                  
   A járvány elején az ismeretlentől való félelem és rengeteg ijesztő információ elnyomta a személyes problémákat. A napok múlásával sem enyhült a nyomás, ezért ezek a saját bajok újra felbukkannak. Az egészségügyi vészhelyzet, a másoktól való elszigeteltség mentális vészhelyzethez is vezethet. Az első egyedül megélt hetek után egyre inkább visszahúzódóbb életet kezdünk élni, nem biztos, hogy meglátjuk mi hiányzik. Az egyedüllét mellett a korábban csak irracionális félelem valóságossá válik. Legjobb tanács: Leltározzuk fel a mentális erőforrásainkat. Nézzük meg, hogyan reagálunk erre a nem várt helyzetre. Azoknak nehezebb, akik egyébként is kicsit merevebbek, nem megértők a változásokkal szemben. Ne féljünk beszélni a családtagokkal, barátokkal és szükség szerint pszichológussal, vagy akár lelkésszel a félelmeinkről!
    
4. Gyakoroljuk tovább az önmérsékletet a vásárlásban:                      
   Sok éve halljuk azt, hogy szenved a Föld. Erőforrásait a végtelenségig kihasználtuk, valamit tenni kell a megmentéséért. A koronavírus világot érintő hatásai felgyorsították ezt a folyamatot. A földrészeket átszelő szállítási láncok sérülése felveti a gondolatot, hogy miért is kell a Föld egyik végéből a másikba szállítani a napi szükségleti cikkeket, miért nem próbáljuk beszerezni azt közelebbről? Most rákényszerültünk arra, hogy helyi-régiós megoldásokat keressünk az alap termékek beszerzésére, és találtunk is. Legjobb tanács a beszerzésre: Részesítsük előnyben a hazai idénytermékek fogyasztását! Gondoljuk meg 2x, hogy biztosan kell-e az a termék, vagy csak a szemünk kívánja? Fokozottan ügyeljünk a hulladékgazdálkodásunkra!
    
5. Írd össze a karantén időszak alatti jó és rossz tapasztalataidat!                  
   Nem volt egyszerű a váratlan helyzethez való gyors alkalmazkodás, átrendezte a hétköznapi életünket. Biztosan mindenkinek voltak benne jó és rossz pillanatok, gondolkodjunk el ezeken. Akár írjuk is fel, hogy melyek voltak a jók és melyek a rosszak. Egyszerre kellett egy excell táblát, egy kávét és egy házifeladatot megcsinálni. Vagy, délután a gyerekkel való biciklizés után összegyűlt a családi kupaktanács és rájöttünk, hogyan kell még jobban együttműködni. Legjobb tanács: A jól sikerült megoldásokat tartsuk meg, legfeljebb finomítsuk tovább és éljük meg mindet örömmel. A rosszakat se dobjuk ki azonnal, gondolkodjunk el azon, hogy mi volt vele a baj, hogyan tudjuk javítani. Ha nem javítható, legalább a megfelelő következtetéseket vonjuk le belőle.

Vigyázzunk magunkra! Vigyázzunk egymásra!