Mi is az a termosztatikus radiátor szelep (TRV)?

A termosztátot már mindenki jól ismeri, az otthonok fűtésvezérlésének sok esetben az alapját képezi, de milyen megoldások vannak még, amelyekkel kombinálva komfortosabb és hatékonyabb fűtésvezérlést valósíthatunk meg?

Hogyan működik a termosztát?

A termosztát működése egyszerű: egy “kapcsoló” (relé) indítja vagy állítja le a fűtésvezérlést a termosztátba kötött áramkör rövidre zárásával, illetve bontásával. Hogy mikor zárja, illetve nyitja az áramkört a kapcsoló, azt a hőmérséklet érzékelő eszköz (folyadék töltet, korábban “bimetál”, illetve elektromos hőmérséklet érzékelő) határozza meg.

Mivel ideális esetben a termosztát a fűtőtesttől távolabb helyezkedik el és a lekapcsolás után, illetve az indításkor idő kell ahhoz, hogy a fűtőtest lehűljön, illetve felmelegedjen, ezért a szoba hőmérséklete két érték között ingadozik, a beállított hőmérséklet körül. Hogy ez a hőmérséklet eltérés mekkora a beállított hőmérséklethez képest, azt jellemezzük a hiszterézis értékkel. Nagy kiterjedésű felületfűtés esetén a felmelegedés és a lehűlés jóval lassabb, viszont a hőleadó felület nagyobb, így a hőmérséklettartomány szűkebb lesz, kisebb lesz a hőingadozás, míg radiátoros fűtésnél jellemzően nagyobb ez a tartomány. 

Egy termosztátos fűtés vezérlés radiátorokkal

 A lakás leghűvösebb pontján elhelyezett termosztát segítségével vezérelt fűtés a legtöbb esetben megfelelő lehet a fűtésünk vezérlésére. A nem mért helyiségek túlfűtése ellen a radiátor szelepen elhelyezett termofej - együtt termosztatikus radiátor szelep - tesz. Ez az eszköz lehet analóg folyadék töltetes, ahol a folyadék tágulása és összehúzódása, vagy digitális, ahol egy szervomotor nyitja és zárja a radiátor tűszelepét. 

Ez a megoldás azonban hibákat is hordoz magában. Abban az esetben, amikor valamelyik méretlen helyiségben van hőigény, arról a fűtési rendszerünk (analóg megoldás mellett) nem tud. 

A radiátor szelepmozgató vagy termofej

A termofej szerepe az, hogy egy adott hőmérséklet mellett a radiátor szelepet megnyitja vagy elzárja, ám ezt nem úgy teszi, mint a kézi szelepállító. 

A kézi szelepállítás során a szelepet a végállások között szabályozzuk, a szelep valamennyire mindig nyitva van, függetlenül a szoba hőmérsékletétől. 

A termofej jellemzően a nyitott és a zárt állás között változtatja a szelep állását, a köztes állapotokban csak rendkívül rövid ideig van a szelep. A nyitott és a zárt állapotot a rajta beállított fokozat - analóg esetben számjelzéssel ellátott, digitális megoldásoknál hőmérsékleti érték - dönti el.

Míg az analóg verzión sok szabályozási lehetőségünk nincsen, addig a digitális verzióban már lehet időprogramot állítani, képes hirtelen hőmérséklet esés (kinyitották az ablakot) esetén fagymentesítés állapotba kapcsolni a szelepet egészen addig, míg a hőmérséklet ki nem egyenlítődik, de lehetővé teheti a külső kommunikációt is.

Ez utóbbi segítségével a fűtési igényt is jelezheti a termosztátnak, ha az képes ennek a jelnek a fogadására, így rögtön több termosztátos módban használhatjuk radiátoros lakásunkat.

A radiátor szelep vezérlők hőmérséklet mérése lehet a leginkább sarkalatos pontja az ilyen jellegű vezérlésnek, hiszen a fűtőtest mellett végzünk olyan mérést, amivel a szoba hőmérsékletét szabályozzuk. A gyártók gondoltak erre és lehetőséget kínálnak, hogy külső hőmérsékletmérő érzékelőt helyezhessünk el ott, ahol ez szükséges.

Hogyan működnek ezek együtt?

A legfontosabb kérdés, hogy a radiátor szelepvezérlők együtt tudnak-e működni a központi termosztáttal, vagyis ki tudják-e küszöbölni az egy termosztátos vezérlés legnagyobb hiányosságát: képesek-e jelezni a hőigényt a kazán vezérlésének?

Az okos termofejek esetében egyértelműen igen a válasz, ezekben az esetekben a termofej szobai termosztátként is működik és a központi vezérlővel kommunikálva képes jelezni a fűtési igényt. Ilyen esetekben a központi helyen vagy egy olyan vezérlő kerül elhelyezésre, amely képes az összes helyiség hőmérsékletét és fűtésigényét megjeleníteni, vagy egyáltalán nem kerül fel ilyen eszköz és ezt a funkciót a szelepeken lévő kijelzők, illetve a mobiltelefonok töltik be.

Összegzés

A lefontosabb a fűtésvezérlés okosítása során, hogy a fűtés vezérlését végző rendszer továbbra is önállóan képes legyen működni, minden külső segítség nélkül. Emiatt a végponti eszközöket, a termosztátokat és termofejeket/szelepmozgatókat okosítjuk. Ezzel a rendszer korábbi jellemzőit nem változtatjuk meg, a rendszer továbbra is képes lesz “okosítás nélküli módban” üzemelni, viszont olyan új funkciókkal bővül, amely a kényelem és az energiahatékonyság szempontjából gyors megtérülést eredményezhet.