2025-08-13 00:00:00
2025-08-13 00:00:00
Most sem a sci-fi filmek világába kalauzoljuk az okosotthon rajongókat. Bár valóban filmbe illő a téma és már jó néhány alkotásban láthattuk is a kiterjesztett valóságot (AR=Augmented Reality), ám a valóságban nehéz elképzelni a működését. Képzeljük el, hogy a termosztátot nem egy applikációban vagy fali kapcsolón állítjuk, hanem csak rámutatunk a falon található „láthatatlan” vezérlőre és máris szabályozhatjuk a hőmérsékletet. De AR szemüveggel is sétálhatunk otthonunkban és láthatjuk a levegőminőséget, az energiafogyasztást vagy a hűtő tartalmát anélkül, hogy bármihez is hozzáérnénk.
Ez bizony nem sci-fi: ez a kiterjesztett valóság alapú okosvezérlés, amely az okosotthon technológia következő nagy lépcsője lehet!
Az AR egy olyan technológia, amely digitális elemeket vetít a valós térre, jellemzően okostelefonon, tableten vagy egy úgynevezett AR-szemüvegen keresztül.
A legismertebb korai példák: Pokémon GO (2016), IKEA Place app (2017), vagy a Snapchat filterek. Ezek az első népszerű példák az augmented reality technológia alkalmazására, de nem azért, mert ezek voltak valóban az első megoldások, hanem azért, mert ezek voltak az első igazán széles körben ismert és használt AR alkalmazások. A legfontosabb, hogy széles körben terjedtek el, azaz tömegekhez jutottak el. A Pokémon Go-t több százmillió felhasználó töltötte le pár hónap alatt. Így az AR technológia napi élménnyé vált sokak számára. A Snapchat filterek voltak az első szórakoztató, vizuálisan izgalmas AR-alkalmazások, amelyeket a felhasználók tömegesen használtak a közösségi médiában (pl.: kutyafül-effekt, különféle maszkok stb.). Az IKEA Place volt az első olyan kereskedelmi applikáció, amely valósághoz hűen és pontos méretarányban helyezett el bútorokat a kameraképen, tehát először kínált valós, hasznos, „élethű” AR-élményt vásárláshoz.
Ezek az appok egyszerűen használták az AR-t, nem igényeltek technikai tudást és a felhasználók azonnali, látványos visszajelzést kaptak a használat során. A felhasználók azonnali, látványos visszajelzést kaptak, így az AR nem csak technológiai újdonság, hanem szórakoztató és praktikus élménnyé is vált.
Ma már ipari, egészségügyi és lakossági alkalmazásokban is elterjedt a kiterjesztett valóság, főként a valós idejű vizuális interakciók miatt.
Most, hogy vázoltuk az AR lényegét és eddigi felhasználási területeit, nézzük, hogy miben és hogyan kapcsolódik az okosotthon használathoz?
Az okosotthon eszközöket eddig főként mobilappon, hangvezérléssel, automatizálási szabályokkal irányítottuk. Az AR-alapú vezérlés azonban egyértelműen új irányokat nyit meg, hiszen egy közvetlen, vizuális, helyhez kötött interakció.
A kiterjesztett valóság virtuális kezelőfelületek kialakítását biztosítja a valós térben, valamint felismeri, hogy a kamerával merre nézünk pontosan. A virtuális kijelzőn megjelenik egy kapcsoló, vagy szabályozó felület, amelyre elég csupán rábökni és már működik is.
Az AR kijelzőn látható, hogy okosotthonunk melyik eszköze mennyi energiát használ fel. Ide tartozhat a levegőminőség mérése, hőmérséklet szabályozás vagy páratartalom mennyisége, ezek egyébként különféle rétegekben jelennek meg a térben. Az augmented reality-ben az „információs rétegek” azt jelentik, hogy különféle adattípusokat vizuálisan egymásra vagy egymás mellé vetítenek a valós világ képe fölé. Ezek a rétegek lehetnek: színes zónák (pl. hőtérképek), ikonok, feliratok, animációk vagy szimulációk (pl. „áramló levegő”), átlátszó panelek, amik információkat hordoznak (pl. „itt 35°C van és 60% páratartalom”)
Nem csak kényelem szempontjából lehet jó, ha mellettünk van egy AR-alapú AI-asszisztens, hiszen könnyen beállíthatja a világítást, beindíthat bármilyen otthoni eszközt. Segíthet a szerelésben, hibakeresésben is. Bármilyen meghibásodás esetén megjelöli a probléma helyét és esetleg még a javítás lépésit is megmutatja.
Az intuitív vezérlésnek köszönhetően nem szükséges menüpontok között keresgélni, elég csupán odanézni vagy odalépni az irányításhoz. A valós idejű vizualizáció miatt pedig minden adat és funkció ott jelenik meg ahol valóban használjuk. Sokszor a tanulási időt is lecsökkentheti az AR használata, mert elmagyarázza az eszközök működését.
Az AR-alapú vezérlés még egy nagyon új terület, de már több platform is kísérletezik ezzel a lehetőséggel. Ilyen lehet az Apple Vision Pro vagy az új ARKit/visionOS lehetőségek. A Meta Quest 3 AR-alkalmazásokat is támogat. A már most is kipróbálható appok: HomeAR, Magicplan, Roomplan, IKEA kreatív.
A következő években pedig már várható, hogy a nagy okosotthon-ökoszisztémák (Google Home, Apple Home, SmartThings) beépítik az AR-vezérlést is a rendszerekbe.
Az egyszerű válasz az, hogy nem teljesen futurisztikus, de még nem is annyira elterjedt. Az biztos, hogy nem mainstream. Technikailag már létezik az AR vezérlés, de az okosotthonok világába még nem igazán szivárgott be. Nagyjából most van az a pont, ahol a technológia elérhető, de a felhasználók és a piac még nem vette át széles körben.
Ha szeretnénk pontosabb választ adni, akkor érdemes körülnézni a technikai újdonságok között. Az AR szemüveg létezik, de nagyon drága. Az okosotthon-integráció kapcsán léteznek már prototípus appok, de jellemzően demókban, kiállításokon, kísérleti projektekben találkozhatunk velük.
Ettől függetlenül fontos tudnunk, hogy az AR-alapú okosotthon vezérlés nem csupán szemfényvesztés, hanem egy forradalmi megközelítés, amely közvetlenebbé és emberibbé teszi az otthoni technológiai élményt.