2022-12-01 00:00:00
2022-12-01 00:00:00
A hideg időszak közeledtével mindannyiunk fejében megfordul, hogy milyen módon is takarékoskodhatnánk, hogyan takaríthatunk meg pénzt otthonunk fűtésszámláján. Amellett, hogy ha elmegyünk otthonról, lejjebb vesszük a fűtést, okosotthon megoldások segítségével jelentősen csökkenthetjük az energia számlákon szereplő összegeket, ráadásul a környezetünket is kevésbé terheljük.
Ha nem vagy otthon, automatikusan kikapcsolhatod a fűtési rendszert (vagy csökkentheted a hőmérsékletet 18 Celsius fokra).
A termosztát idővezérlésével beállíthatod a kazán be- és kikapcsolási idejét. Az okos termosztátok lehetővé teszik a kazán, a használati melegvíz, sőt a radiátorok vezérlését is, így mindig csak akkor és ott lesz meleg, ahol éppen szükség van rá.
Szabályozhatod szobánként a hőmérsékletet radiátor termofejekkel vagy szelepvezérlőkkel, így megspórolhatod a fűtést azokban a helyiségekben, ahol nincs rá szükség éppen.
Használhatsz programozható fűtőtesteket, párásítót, illetve légtisztítót.
Ha elfelejtetted kikapcsolni a fűtést, amikor elmentél otthonról, távolról megteheted, vagy mozgásérzékelők és jelenlét érzékelők segítségével automatizálhatod is.
A legmodernebb rendszerek pedig mesterséges intelligencia segítségével meg is tanulhatják a szokásaidat, illetve az otthonod tulajdonságait, így a leghatékonyabban képesek felfűteni az otthonodat, amely a pénztárcádnak is jót tesz.
Alkalmazhatsz automatikus hőmérséklet-szabályozást nemcsak a belső, hanem a külső hőmérséklet alapján is. Ha kint alacsony a hőmérséklet, akkor magasabb hőmérsékletű fűtővizet kell előállítani a rendszernek, míg enyhébb időjárás esetén alacsony fűtővíz hőmérséklet is elég lehet. Persze ezt a szabályozást a termosztátod vagy kazánod magától is elvégezheti.
A megfelelő típusú fűtési rendszer kiválasztása kulcsfontosságú, válassz energiatakarékos fűtési rendszert.
Ha teheted, kombinálj több fűtési megoldást, így mindig költséghatékonyan fűtheted otthonodat.
Főleg szigeteletlen házak esetében fontos, hogy a légkondícionáló berendezések - a hagyományos radiátoros vagy felületfűtésekkel szemben - minden esetben csak a levegőt fűtik. A radiátoros vagy falfűtés esetében a felületek hősugárzása is melegíti a tárgyakat a hőáramlás mellett, míg a klíma csak a hőáramlás segítségével fogja felmelegíteni azokat a felületeket, amelyek rendelkezésre állnak (a fal, a mennyezet, a padló, illetve a szoba berendezési tárgyai). Ezért, ha szeretnénk a klímás fűtés mellett növelni a fűtés hatékonyságát, akkor érdemes olyan megoldásokat (akár infrasugárzókat) beépíteni a rendszerbe, amelyek ezeket a felületeket fogják közvetlenül fűteni. Így a két eszköz együtt már hatékonyan tudja a szobák hőmérsékletét beállítani.
A klímás fűtés a gázfűtés mellett - főleg a nagy tehetetlenségű felületfűtési megoldások esetében - jó rásegítő fűtési megoldás lehet. A fűtő klímák között is vannak különbségek. Talán a leginkább szembetűnő a légkondícionáló berendezésben lévő hőszivattyú hatékonysági görbéje, ami megmutatja, hogy melyik hőmérséklet tartományban dolgozik a leghatékonyabban. A légkondicionáló fűtési “jóságát” az SCOP érték külső hőmérséklethez rendelt diagramja mutatja meg. A belépő szintű fűtő légkondícionálók 5-7 Celsius fok közötti hőmérsékleten a leghatékonyabbak, vagyis ezen a hőmérsékleten kell a legkisebb energiát befektetni, hogy a készülék segítségével hőt szivattyúzzunk az egyik oldalról a másikra. A közép és felső kategóriás eszközök esetében akár -15 vagy -30 Celsius fok mellett is képesek megtartani a hatékonyságukat.
Gázkazános és légkondícionálós kombinált fűtést is kialakíthatunk a hatékony megoldások érdekében. A kevésbé hideg napokon, amikor a külső hőmérséklet 20 fok alá esik tartósan, de még nem esik nulla fok alá, akkor pusztán csak a klímás fűtéssel meg tudjuk oldani otthonunk folyamatos temperálását. Ez alatt a hőmérsékleti érték alatt már igénybe vehetjük a gázfűtés által biztosított nagyobb hatékonyságot.
Míg az elektromos padlófűtésnek a hatékonysága kisebb, mint a hőszivattyús rendszereké, addig az elérhetősége és bekerülési költsége lényegesen alacsonyabb. Ezeknél a megoldásoknál is alkalmazhatjuk a helyiségenkénti termosztátos vezérlést, csupán arra kell ügyelnünk, hogy a megfelelő termosztátot válasszuk hozzá. A termosztátban található relére különösen nagy terhelés eshet, valamint a külső érzékelővel való mérést is támogatnia kell (padló szondával is mérjük a hőmérsékletet).
A két vagy négy csöves fan-coil vezérlése sok esetében az eszközbe van építve, azonban az is előfordulhat, hogy külső termosztát bekötését kell megoldani. Itt érdemes figyelni arra, hogy a termosztát ne csak a fűtés, hanem a hűtés esetén is kezelni tudja a fan-coilt, valamint, hogy a ventilátor sebességét is képes legyen állítani.
Bármilyen fűtést is használjunk, annak átgondolt vezérlésével pénzt spórolhatunk magunknak és a környezetünket is kevésbé terheljük.